K20181120

Utolsó módosítás06:24:11 AM

A Médiahatóság válaszolt

 

Két hete beszámoltunk egy vidéki laptársunk kálváriájáról. A helyi hatalmasságoknak pártpreferenciától függetlenül kellemetlenkedő bulvár internetes portált egyik pillanatra lekapcsolta a tárhelyszolgáltató. A lekapcsoló tárhelyszolgáltató nem csak nemlétező okra - rendőrségi megkeresésre - hivatkozott, hanem az őt megkérdező országos sajtóongánum riporternőjének is bunkó hangneben válaszolt. Akkori cikkünkben megkérdeztünk egy másik tárhelyszolgáltatót is az ügyről, aki szerint is egyértelmű volt, hogy a tárhelyszolgáltató valamelyik érintett politikus kérésére intézkedhetett.

Akkor kérdésket tettünk fel a Médiahatóságnak is, amikre most kaptunk választ, és azokat most teljes terjedelemben közöljük. Bár a precizen megfogalmazott válasz kicsit száraz olvasmány, érdemes végigolvasnunk, mert a médiatörvényről valóban sokunknak hiányos lehet az ismerete. Annyit előre elárulhatunk, hogy a Médiahatóság válasza eredeti feltételezésünket erősítette meg, függetlenül attól, hogy a hatóság - dolga szerint - szigorúan és tárgyszerűen csak a kérdéseinkre válaszolt.

"Tisztelt Hrabóczki József Sándor Úr!
Kérdései nyomán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal a következő válaszokat adja.
 
1. Milyen esetekben jogosult az Önök hatósága eljárni egy hírportállal szemben?
Az internetes sajtótermékek a médiatörvény és a médiaalkotmány rájuk vonatkozó rendelkezései szerint kötelesek működni. Az internetes sajtótermékek tartalmát tekintve jogszabályi kötelezettséget jelent például a gyűlöletkeltés tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme. E kötelezettségeket a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrzi. A Médiatanács társszabályozási szerződést kötött a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületével, így az egyesület tagjai közé tartozó online tartalomszolgáltatókra vonatkozóan érkező panaszokat a társszabályozásban résztvevő szakmai szervezet (vagyis az MTE) által erre a célra működtetett bizottság bírálja el.

2. Ha egy hírportál vitatott tartalmat tesz közzé, mi az eljárás menete, ki jár el, ki dönt.
Ha a Médiatanácshoz, az NMHH hivatalához érkezik a kérelem, a bejelentés valamely nyomtatott vagy internetes sajtóterméket illetően, akkor a menetrend a következő:

Ha a bejelentés alapján eldönthető, hogy az abban megfogalmazott kifogások kapcsán a hatóság nem rendelkezik hatáskörrel, vagyis nincs szó médiaigazgatási szabály megsértéséről, akkor egy levélben tájékoztatja a Médiatanács, a hivatal a bejelentőt erről.
Ha a hatóságnak van hatásköre, akkor a hivatal felveszi a kapcsolatot az társzabályozó szervezettel, hogy az adott internetes sajtótermék náluk nyilvántartásba van-e véve. Ha igen, akkor a kérelmet, bejelentést a hatság átteszi, és tájékoztatja a bejelentőt, hogy a bejelentés, kérelem elbírálása társszabályozói hatáskörbe tartozik.
Ha kiderül, hogy az adott sajtótermék nincs egyik társszabályozó szervezetnél sem nyilvántartásban, illetve nem tag, akkor a Médiatanács a médiatörvény hatásköri szabályainak megfelelően dönt. Ha az internetes sajtótermékre is vonatkozó médiaigazgatási szabály sérülhetett és a médiatartalom-szolgáltató (az internetes újság kiadója) magyar joghatóság alá tartozik, akkor a hatóság vele szemben eljárást indíthat a jogsértés megállapítására.
Fontos azonban, hogy a hatóság nem egyedi jogsértéseket orvosol, mert azok polgári peres eljárásban érvényesíthetőek, hanem azt állapíthatja meg, hogy az adott médiatartalom-szolgáltató tevékenysége volt jogsértő. Másképpen fogalmazva: a vélemény- és sajtószabadság korlátjaként megjelenő, médiatartalmakat érintő fent felsorolt törvényi rendelkezések alkalmazása során a Médiatanács nem az egyént védi, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a média működése az alkotmányos keretek között maradjon.
3. A nol.hu-n leírt esetben van-e bármiféle intézkedési joga vagy kötelezettsége a NMHH-nak? (Megítélésünk szerint az adott eset polgári jogi kategória, és ennek megfelelő bíróságon keresheti igazát. Tévedünk?)

A cikkben ismertetett esetben az NMHH nem járhat el, nincs sem médiaigazgatási, sem az elektronikus hírközlés területére tartozó, az ügyre vonatkozó hatásköre. A tárhely szolgáltató és a tartalomszolgáltató magánjogi jogviszonyban, polgári jogi szerződésben rendezi, hogy milyen feltételekkel veszi igénybe a tárhely szolgáltató szolgáltatását a tartalomszolgáltató, illetve milyen tartalmat helyezhet el a kibérelt kapacitáson. Az ezzel kapcsolatos viták rendezése polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
 
Üdvözlettel:

Vajda Boglárka
PR- és kommunikációs munkatárs
 
[Tisztelt érdeklődő! Felhívjuk figyelmét, hogy levelünkben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szóvivői Irodájának információit/álláspontját közöljük. Amennyiben a fenti információkat felhasználja, kérjük, forrásként az NMHH Szóvivői Iroda megjelölést használja. Köszönjük!]

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Szóvivői iroda"

A Vidéki cenzúra címmel két hete közölt írásunkat itt olvashatja.

Ha tetszett a cikk, oszd meg