V20181216

Utolsó módosítás07:01:31 AM

Megjelent magyar nyelven Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikája

A Szent István Társulatnál jelent meg a mai napon, szeptember 28-án Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának magyar nyelvű fordítása, melyet Farkas Olivér, a kiadó igazgatója ismertet.

A Ferenc pápa első önálló enciklikájának is tekinthető Laudato si’ (Áldott légy) több szempontból is jelentős dokumentum. A korábbi, Lumen fidei (A hit világossága) kezdetű enciklika szövegét ugyanis XVI. Benedek voltaképpen már előkészítette; ezért is nevezte azt Ferenc pápa – a legőszintébb nyíltsággal – „négykezes enciklikának”.

Jelen körlevél egyik legfontosabb újdonsága a témaválasztás: a környezetvédelem kérdésében ugyanis eddig nem született a Laudato si’-hez hasonló fajsúlyú pápai megnyilatkozás. Különlegességeként említhető, hogy a Szentatya a földön élő valamennyi embert megszólítja – az enciklika tehát nem kifejezetten a keresztényeknek, még csak nem is az istenhívőknek, hanem minden embernek szól. A címzés így nagyobb hangsúlyt kölcsönöz mondanivalójának, hiszen a római pápa – a katolikus egyház látható fejeként – általában az egyház tagjainak (a püspököknek, papoknak, diakónusoknak, szerzeteseknek, világi hívőknek) címezi megnyilatkozásait, és csak ritkán tágítja a megszólítottak körét, vagyis sorol a címzettek közé minden jóakaratú embert.

A dokumentumra – júniusi vatikáni bemutatása óta – a nemzetközi sajtóorgánumok természet- vagy környezetvédelmi enciklikaként hivatkoznak, ez azonban nem tükrözi teljes mértékben a körlevél tartalmát és a Szentatya szándékát. Alcíme szerint ugyanis nem kizárólag a környezetvédelemről, hanem közös otthonunk gondozásáról szól. A pápa mindezzel arra kíván rávilágítani, hogy földünkön nem pusztán a természeti környezet vesz körül bennünket, hanem az emberi környezet is. Mivel minden élőlény ehhez a közös otthonhoz tartozik, egyszerre kell gondját viselnünk mindennek és mindenkinek! Ferenc pápa enciklikája abban is különleges, hogy átfogó, integrális ökológiára tesz javaslatot. A természetet ugyanis csak úgy tudjuk megóvni, ha földi környezetünkhöz való viszonyainkon túlmenően az embertársainkhoz és Istenhez fűződő kapcsolatunkon is változtatunk. Az átfogó ökológia egészben gondolkodik, a földi élet összes dimenzióját figyelembe veszi. Nem véletlen, hogy a pápa enciklikájában tíz alkalommal is nyomatékosítja: „Minden összefügg mindennel.” És mivel minden mindennel összekapcsolódik, csak úgy lehetünk úrrá a környezeti válságon, ha az egész emberiség változtat az életfelfogásán és az életvitelén; vagyis az ökológiai megtérés erkölcsi-társadalmi megtérést feltételez.

A 6 fejezetből, ezen belül 246 pontból álló pápai dokumentum nem könnyű olvasmány – az egyházi témájú szövegekhez szokott olvasók minden bizonnyal meglepődhetnek azon, milyen sok tudományos kifejezés, eszmefuttatás található benne. Az enciklika első fejezete helyzetleírást ad, a második felvázolja azt a látásmódot, amelyet a keresztény örömüzenet nyújt. A harmadik fejezet rávilágít a környezeti válság emberi gyökereire, a negyedikben a Szentatya átfogó ökológiára tett javaslatát találjuk. Az ötödik fejezet párbeszédet szorgalmaz a társadalmi élet szereplői között, az utolsó – vagyis a hatodik rész – a környezettudatos nevelésről és lelkiségről szól. Az egyes részeken és pontokon belül számos gondolati egység kapcsolódik egymáshoz. Ferenc pápa – felhasználva az úgynevezett Riói nyilatkozat(1992) szakkifejezését – közös és megkülönböztetett felelősségről beszél. Ez azt jelenti, hogy mindannyian felelősséggel tartozunk bolygónk, az egész emberiség jövőjéért, ám ez a felelősség mégis differenciált, egymástól különböző. Személy szerint mindenkinek, minden egyes szervezetnek, állami szervnek, vezetőnek, politikusnak, cégnek, vállalatnak, iskolának, oktatónak, szülőnek stb. keresnie kell, hogy mi a teendője, min kell változtatnia.

A Szentatya bizalommal fordul az emberek felé: bár tudja, hogy az emberiség letért a helyes útról, mégis hiszi, hogy képes ismét rátalálni. Ezért összefogásra és őszinte, nagylelkű párbeszédre hív bennünket. Miként Ferenc pápa személyisége, úgy ez az enciklika sem beletörődő, szomorú, kesergő, lemondó hangvételű. Épp ellenkezőleg: reményt, örömet és bátorítást nyújt a bolygón élő minden embernek.

* * *

Néhány szó a magyar kiadásról: Ferenc pápa stílusa mind gesztusaiban, mind írásában némileg eltér elődeiétől, ezért üzeneteit nem könnyű közvetíteni, lefordítani. Az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításának magyar fordítását a hivatalos vatikáni bemutató után három hónappal tettük közzé; s most ennek a megközelítőleg hasonló terjedelmű, 164 oldalas dokumentumnak a közérthető és szakszerű fordítására is ennyi időre volt szükség. A spanyol szövegkiadás fordítása Tőzsér Endre piarista szerzetes kiváló, rendkívül alapos munkája. A fordítást – Veres András püspök felkérésére – ökológiában, éghajlatkutatásban jártas szakemberek is ellenőrizték: Nemes Csabának és Nobilis Máriónak szintén hálásak vagyunk áldozatos munkájukért. A fordítónak köszönhetően a kötetben való eligazodást mutatók segítik: a magyar kiadás a szentírási helyek, valamint az idézett szövegek regisztere mellett névmutatóval is gazdagodott. Az enciklika több alkalommal idézi Assisi Szent Ferenc Naphimnuszát. Ferenc pápa szándékának és Szent Ferenc eredeti stílusának megőrzése érdekében Tőzsér Endre olaszból újrafordította a himnuszt (legtöbben a szintén piarista Sík Sándor fordítását ismerik), mi pedig úgy döntöttünk, hogy a kötet végén – mintegy függelékként – a teljes költeményt közzétesszük.

Laudato si’ magyar nyelvű fordítása nyolcezer példányban jelenik meg. A kötet elsőként a Szent István Társulat Stephanus Könyvesházában (Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos utca 1.) és webáruházában (www.szitkonyvek.hu)lesz megvásárolható, a hét második felétől pedig a többi könyvesbolt is forgalmazza, 1600 forintos áron.

Laudato si’ kezdetű enciklikáról bővebben tematikus szócikkünkreklikkelve olvashatnak, ahol többek között megtalálható Török Csaba teológus tizennégy részes ismertetője a pápai dokumentumról.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottsága a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal együttműködésben Közös otthonunk a teremtett világ címmel konferenciát szervez szeptember 29-én, az Országház felsőházi üléstermében.

Fotó: Szent István Társulat

Farkas Olivér/Magyar Kurír

Ha tetszett a cikk, oszd meg