Sze20190626

Utolsó módosítás02:09:06 PM

Ne tegyünk rá még egy lapáttal!

Évente ezrek halálát követeli az illegális szemétégetés.

Változó világunk egyre nagyobb kihívások elé állítja a mindinkább városiasodó társadalmakat, éppen ezért kifejezetten fontos lenne, ha legalább mi nem tennénk rá még egy lapáttal erre a kellemetlen folyamatra, és nem terhelnénk tovább lakókörnyezetünket, egyszersmind felelősséget vállalva szűkebb és tágabb közösségünkben élő ember/nemzet/polgártársainkért.

A Greenpeace Magyarország, illetőleg a Levegő Munkacsoport szerdán az Országház mellett megtartott közös sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet a lakossági illegális hulladék okozta egészségügyi veszélyekre, ugyanakkor a két civilszervezet konkrét, hat pontban megfogalmazott megoldási javaslattal is készült, amelyet a kormány részérőlOravecz Zoltán, a Miniszterelnökség stratégiai főosztályvezetője vett át.

Ezzel kapcsolatban Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője lapunknak abbéli reményét fejezte ki, hogy az összeállítás érdemi cselekvésre készteti a kabinetet, azt ugyanis nem lehet már elódázni, hiszen emberéletekről van szó.

napokban foglalkoztunk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb tanulmányával, amelyben a WHO épp arra figyelmeztetett, hogy a vizsgált 2000 nagyvárosban egyértelműen romlottak a légszennyezettségi adatok, ezek pedig alapjaiban veszélyeztetik a világ közegészségügyi szolgáltató rendszerét.

Elképesztő, de bolygónkon milliók életét követeli minden évben a szállópor, illetve a részecskeszennyezés.

Azokról a rendkívül apró méretű szemcsékről van szó, amelyek a fűtés, a közlekedés (mindenekelőtt a dízeljárművek), az ipar, a mezőgazdaság és egyéb emberi tevékenységek következtében kerülnek a levegőbe.

A levegőbe jutott veszélyes anyagok olyan krónikus betegségek okozói, mint az asztma, és a tüdőgyulladás, azonban most már azzal is tisztában vagyunk, hogyha a szálló por a véráramba jut, akkor a szív- és érrendszeri betegségeken túl, szellemi leépülést, demenciát is kiválthat

- figyelmeztetett Maria Neira, a WHO közegészségügyi vezetője a nyilvánosságra hozott adatokkal kapcsolatban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2015. novemberi jelentése szerint Magyarországon majd 13 ezer(!) hal meg évente a légszennyezés, illetve a részecskeszennyezés miatt, amelynek egyik legfőbb forrása a háztartási tüzelés, azon belül is az illegális szemétégetés

- ezt már Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője hangsúlyozta a sajtótájékoztatón.

Ez pedig a WHO becslése szerint 19 százalékos GDP-csökkenést is eredményezhet hazánk számára - fűzte hozzá a nemzetközi környezetvédelmi szervezet szakembere.

Nyilván nincs annál bosszantóbb, amikor a szomszéd úgy próbál megszabadulni a nedves avartól, a műanyag hulladéktól, autógumitól, hogy elégeti az udvaron, vagy épp bedobja azt a kályhába. Ezzel egyébként nemcsak a minimális közösségi élet, de a hatályos magyar törvények ellen is vét.

Ugyanakkor a történetnek van egy másik vetülete is, hiszen előfordulhat olyan szociális élethelyzet, amikor a szükség viszi rá az embert, hogy a kihűlés elleni küzdelemben azt égessen el, amit tud. Azonban a Levegő Munkacsoporthoz eljutott panaszokból az derül ki, hogy a többség nem ebből a körből származik, hanem azok közül, akik olyan anyagi helyzetben vannak, hogy megtehetnék a jogkövető magatartást, ennek ellenére jobbik esetben ismerethiányból, rosszabbikban egyszerű felelőtlenségből égetnek otthon szemetet.

"Ezeknek az anyagoknak a tökéletlen égése során rákkeltő, illetve szív- és érrendszerre veszélyes részecskék jutnak a levegőbe. Hazánkban a légszennyezettség már olyan méretű, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított ellenünk, és egy 10 milliárdos bírság is kinéz nekünk" - fogalmazott Simon Gergely.

Lenkei Péter aláhúzta, viszonylag kis ráfordítással is már sikertörténet lehet ez az ügy mindenki számára, míg véleménye szerint a megoldáshoz három szempontfigyelembevétele elengedhetetlen:

A szociális probléma: a tűzifa-kérdés. Ebben az esetben a Levegő Munkacsoport munkatársa elismerte, hogy a tűzifa esetében nehéz érvényesíteni egy központi árcsökkentést, tekintettel a szektor számos szereplőjére. Kiemelte az állami erdészetek szerepét is, hiszen ezeken keresztül biztosítani lehetne a tűzifa-rezsicsökkentést, azonban, ahogy arról kedden írtunk, a 2015-16 fűtési szezonra egész egyszerűen "elfelejtődött" a program. (Azt pedig csak nagyon halkan tesszük hozzá, hogy Oravecz főnöke, Lázár János többször is említést tett már az állami erdőgazdaságok magánosítására, ami a termőföld-eladás analógiájára rímelve, szintén baklövés lenne).

A szemléletformálás: tájékoztatással, célzott üzenetekkel (lehet értelmes módon is "nemzeti konzultálni" - a szerk.) megszólítani a különböző társadalmi csoportokat.

A hatóság elnéző magatartása: sajnálatos módon, az illegális szemétégetés ügyében nem szokott fellépni a hatóság, retorzió pedig a legritkább esetben sem követi a törvénysértést.

A 6 pontos megoldáscsomag: A lakosság egészségi állapotának javítása, de gazdaságunk versenyképességének növelése érdekében is jelentősen fel kell gyorsítani a program végrehajtását a lakossági fűtésre, égetésre vonatkozóan. A program végrehajtása összkormányzati cselekvést igényel, a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace ezért a következőket kéri a kormánytól:

1. Felvilágosítás: Adjon elég pénzt felvilágosító kampányra a lakossági égetések káros egészségi, környezeti és gazdasági hatásairól, jogi vonatkozásairól és a lehetséges gyakorlati megoldásokról. Legalább évi 3 milliárd forintot kellene fordítani erre a felvilágosító tevékenységre.

2. Hatósági fellépés: Képzésekkel és hatékony belső szabályozással segítse elő, hogy a hatóságok minden esetben a jogszabályoknak megfelelően, határozottan lépjenek fel az jogszabályokba ütköző lakossági égetésekkel szemben.

3. Hatékony szankcionálás: A 306/2010-es kormányrendeletben kötelezően előírható lenne a hatóság számára az igazságügyi szakértői bizonyítási eszköz, a költséget így a hatóság előlegezné. Tapasztalataik szerint az esetek 95 százalékban a panaszok ugyanis valósak, de az eljárás nem jut el ennek bizonyításáig.

4. A lakossági lignithasználat betiltása: Haladéktalanul be kell tiltani a lignit árusítását lakossági célokra, mivel annak háztartásokban történő elégetése – bár jelenleg nem tiltott – szintén rendkívül környezetszennyező, és az elmúlt néhány évben jelentős mértékben elterjedt.

5. Vizes fa árusításának betiltása: Haladéktalanul be kell tiltani a vizes (20 százaléknál magasabb nedvességtartalommal rendelkező) fa árusítását, illetve ingyenes kiosztását a lakosság részére. A vizes fa égetése okozta környezetszennyezés ugyanis többszöröse annak, mint amit a száraz fa elégetése idéz elő.

6. Rászorultaknak megfelelő tüzelőanyag biztosítása: A rászorultak részére biztosítani kell a feltételeket, hogy törvényes módon fűthessenek. Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, hogy ez nagyságrendekkel kevesebbe kerülne, mint amennyi kárt az jogellenes égetések okoznak.

ALFAHÍR  (fotó: Greenpeace) 

Ha tetszett a cikk, oszd meg