K20181120

Utolsó módosítás06:24:11 AM

"Vissza kell térnünk a kereszthez!"

Beszélgetés Beer Miklós váci megyéspüspökkel

Hrabóczki József Sándor: Szent István kereszttel és karddal vetette meg a magyar állam alapjait. A mai értékválsággal küzdő világban hogyan van szükség e kettőre?
Beer Miklós püspök: Valahányszor a Gellért - hegy felé visz az utam – amikor átmegyek az Erzsébet hídon Budára - felnézek Szent Gellért szobrára. Gyermekkori emlékeim is eszembe jutnak, hiszen kisgyerekként nagymamával gyakran mentünk a Szikla-templomba. Amikor meglátom a vértanú püspök szobrát, fülembe csendül jól ismert énekünk:” Felmutat égre Szent Gellért keresztje…”. Pontosabban Jézus Krisztus keresztje, amit Szent István kérésére hozott el Szent Gellért és az első bencés szerzetesek. A kereszt, ahogy ezt Szent Pál apostol nagyszerűen megvallja: „nekünk az Isten ereje és az Isten bölcsessége” /1.Kor. 1,18-24/. A kereszt a jele Isten üdvözítő szeretetének, a megváltásnak és egyáltalán, az emberiség reménységének. Természetesen van egy még időszerűbb napi élményem, hiszen itt a váci püspöki székház előtt Szent István szobrán ugyanígy a felmutatott keresztet láthatjuk. Hálával gondolunk első szent királyunkra, aki drága örökségül hozta el magyar népünknek a keresztény eszményt. Ennek a váci szobornak a másik jelképe valóban a kard. Szent István bal kezével a kardra támaszkodik. Én a küzdelmet, a hűséget, a fegyelmet látom ebben a másik jelképben. Visszatekintve ezeréves magyar történelmünkre, mennyi küzdelem, hősiesség, áldozat jellemezte népünk hűségét, áldozatkészségét! Nem lehet kétséges a számunkra, hogy a jelen korban ugyanúgy a kereszthez való hűség, az önzetlen áldozatvállalás jelentheti megmaradásunk, jövőnk zálogát.
HJS: Robert Schuman francia államférfi mondta mintegy hat évtizede: Európa keresztény lesz, vagy nem lesz. Ma Franciaországban a törvények az abortuszt népszerűsítik, és börtönnel fenyegetik az abortusz ellen fellépő papokat. Szertefoszlani látszik egy álom?
BM: Szomorúan tapasztaljuk Európa szellemi-lelki válságát. Amikor legutóbb Rómában jártunk püspöktársaimmal a Szentatyánál, tőle hallottuk ezt a nagy igazságot: Keletről jött a fény, a lux és nyugatról jön a luxus, a kényelem. Az elbizakodott gazdag nyugati világ - önző, elpuhult gondolkodásában - azt gondolja, hogy túlteheti magát az erkölcsi törvényeken, az isteni renden. Az élet önkényes kioltása ennek drámai kifejeződése. Aggódva nézzük, hogy Schuman jóslata beválik-e? Úgy gondolom, és azt remélem, hogy még meg lehet állítani ezt a bomlási folyamatot. Rajtunk is múlik, magyarokon, hogy Európa visszatalál-e keresztény gyökereihez. Hiszek az Úristen irgalmában, a Szűzanya égi pártfogásában, Szent Pió atya látomásában.
HJS: Konrad Adenauer egykori német kancellár úgy fogalmazott, hogy a politikus a következő választásra gondol, az államférfi a következő nemzedékre. Szent István Európa történetének egyik legnagyobb államférfija volt. Mai világunkban megtaláljuk-e Adenauer megfogalmazásához is méltó utódait?
BM: Amikor Szent Pál apostol leveleit olvassuk, gyakran találkozunk azzal a kéréssel, hogy imádkozzunk vezetőinkért. Mi keresztények, a történelmet az Úristen színe előtt szemléljük. Imádkoznunk kell olyan államférfiakért, akik valóban a következő nemzedékre gondolnak és még inkább az eljövendő Isten Országára. Szent István személyéhez gyakran hozzákapcsoljuk Szent László személyét, hiszen amíg István megkezdte a magyar nép megtérítését, László volt az, aki meg is tartotta a hit útján. Így tekintünk összes magyar szentjeinkre és nagyszerű vezetőinkre. Hála Istennek van kikre büszkén és hálával tekintenünk.
HJS: Mi nem vagyunk államférfiak. Az egyszerű emberek hogyan lehetnek követői Szent Istvánnak?
BM: Vissza kell térnünk a kereszthez. Amíg a kereszt csak dísz a templom tornyán, vagy a ház falán, de az életünk nem a jézusi utat követi, akkor nagy baj van. Szüntelen belső megtérésre hív bennünket az Úr Jézus. Szent János apostol így ír egyik levelében: „aki azt állítja, hogy benne marad, annak úgy is kell élnie, ahogy ő élt” /1.Ján.2,6/. Gyakran fel kell tennünk a kérdést, hogy mit is jelent kereszténynek lenni? Meg kell szívlelnünk Jézus szavait, amint Izaiás prófétát idézi: „Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de a szíve távol marad tőlem” /Mt 15,8/. Akár Szent István „Intelmeire” gondolok, akár a „Hegyi beszédre”, ott van a felebaráti szeretet félreérthetetlen parancsa: „amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” /Mt 25,40/. Önzetlenség, együttérzés nélkül teljesen hiteltelen a vallásos életünk.
HJS: 2018 a Családok éve a magyar kormány által meghirdetetten. Szent István életében igen fontos szerepet játszott felesége, Gizella és fia, Imre herceg. A család "kiinduló pontja" az anya. Szent István az országot is Máriának, mindannyiunk égi édesanyjának ajánlotta fel. Vajon a családok háttérbe szorulása okozhatja az európai országok válságait?
BM: Örömmel üdvözöljük a „Családok Éve” programot. Valóban úgy tekintünk az első szent magyar családra, mint arra az eszményre, amelyben az Úristen a jézusi élet követésére hív. Újra és újra fel kell fedeznünk az isteni rendet, amelyben a harmonikus, kiegyensúlyozott, reményteli emberi élet bontakozik. A szülők, édesanyák-édesapák példája, egymás iránti hűsége, szeretete pótolhatatlan öröksége minden gyermeknek. A hitben és szeretetben megélt családi élet tükre a názáreti otthonnak. Nem véletlen, hogy mi magyarok Jézus Édesanyját Nagyasszonyunkként tiszteljük. Olyan öröm látni egyre több kisgyermekes, sokgyermekes családot az utcán, a templomban, a játszótereken. Az előző gondolatok ide kapcsolódnak. Ahol nem születnek gyermekek, az a táradalom elvész. Európa és benne Magyarország csak úgy képes megújulni, ha tiszteli az életet és ajándékként tekint a gyermekekre.
HJS: Mennyire ismert Szent István alakja Európában, mint keresztény államféfié?
BM: Természetesen itt, a Kárpát-medencében nagyon sok templom, szobor, festmény idézi Szent István király alakját. Valahányszor Rómában, a Szent Péter Bazilikában járok, a Magyar-kápolnában megcsodálom Szent István szobrát, amint a Szűzanyának felajánlja a magyar Szent Koronát. Ugyancsak tisztelettel megállok azon emléktábla előtt, amely hirdeti, hogy Szent István elsők között alapított zarándokházat Rómában. Ezt a tényt őrzi ma is a Szent István Ház. Jó, ha tudjuk, hogy Európában éppúgy, mint Amerikában vagy szerte a világban nagyon sok helyen tisztelik az ő alakját. Van egy kedves barátom, aki a „Magyar Emlékekért a Világban” egyesület programjaiban évről évre előadásokat, konferenciákat rendez a Budai Várban éppen ennek igazolására. A Világegyház is ünnepli Szent István királyt, ugyan nem augusztus 20-án, hanem néhány nappal később. Méltán lehetünk büszkék rá, és kérnünk is kell égi pártfogását. „Magyarok fénye, ország reménye! Légy áldott Szent István király!”
HJS: Mi az, amit nem tudunk Szent Istvánról? Minden iskolás gyerek tudja a "tíz falu építsen egy templomot", sokan ismerik fiához írt intelmeit, de mi az, amiről el szoktunk feledkezni?
BM: Ilyenkor, augusztus 20. táján, gyakran eszembe jut Szabó Magda: ”Ama fényes nap” című drámája. Annak idején, amikor először láttam a televízióban, nagyon megfogott az a gondolat, hogy Szent István nem csupán politikai megfontolásból hívott papokat, hanem őszinte hittel és népe iránti szeretetből. Édesapja, Géza fejedelem ezt nem értette. Elhangzik ez a kérdés: „Apám, én hiszek Krisztusban. Nekem ez nem taktika. Rám mered-e bízni a népünket ezek után?” És édesapja egy kis döbbenet és gondolkodás után kimondja:”Fiam, én bízom benned. Vezesd a magyar népet!”
HJS: Püspök Atya, Önnek mi a kedvenc gondolata Szent Istvántól, és miért?
BM: Egykori plébániámon, Dömösön van egy szokatlan oltárkép. Maulberts festménye egy megtört, roskadozó öregemberként ábrázolja a Szent Királyt, amint felajánlja a Szent Koronát. Sokszor néztem ezt a képet. Nekem hitelesebbnek tűnik, mint a legtöbb ábrázolás. Kifejezi a fájdalmat, aggódást a magyar népért Szent Imre halála után. Nem emberi erőben bízik, hanem égi oltalmat kér. Ez a mi népünk legfőbb öröksége. Így lettünk mi Mária Országa. Ma is így gondolok Szent Istvánra, hálával, szeretettel, végtelen tisztelettel : „Légy áldott Szent István király!”


Hrabóczki József Sándor

Ha tetszett a cikk, oszd meg