H20190916

Utolsó módosítás08:49:30 AM

Őrbottyán és Veresegyház környékén is érezhető volt az érsekvadkerti földrengés

Munkatársunk éppen a számítógépén dolgozott, amikor este picivel háromnegyed kilenc után megremegett az íróasztala. A konyhából finom üvegcsörrenés halattszott, mint amikor a tálcán vitt poharak egymáshoz érnek. Földrengés, futott át az agyán, és folytatta a munkát.

Magyarországon ritkák az igazán erős földrengések, és ez a mostani is csak magyar viszonlatban számít annak. Évente 100-200 legfeljebb 2,5 erősségű és 4-5 2,5-3-as erősségű rengést regisztrálnak hazánkban. Ez most jelentősen erősebb volt.  A földrengés epicentruma Érsekvadkertnél volt, a Dunakanyartól északra, Őrbottyántól mintegy 40 km-re lévő nemegészen 4000 lakosú községben 10 km mélyen.

A rengést előszőr 4,0 magnittúdójúnak jelezték, majd ezt 4,2-re módosította az MTA Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. A rengést Vác, Balassagyarmat, Esztergom sőt Budapest térségében is érezni lehetett, de Székesfehérvárról is érkezett visszajelzés. Magyar viszonylatban tehát egy figyelemre méltóbb rengésről volt szó, de pánikra semmi ok.

Az érintett környékról sok bejelntés érkezett a Katasztrófavédelemhez, a károk felmérése folyik. Szátokon egy családnak ki is kellett költöznie otthonából, mert a régi parasztház fala erősen megrepedt. Rétságon egy rövid időre elnémultak a vonalas telefonok.

A vízügyi szolgálat munkatársai a földrengésről értesülve azonnal megkezdték a dunai árvízben érintett töltések, gátak átvizsgálását. A vízügyi szakemberek valószínűsítik, hogy a ma esti földmozgás semmilyen károsodást nem okozott a védművekben - közölte az OMIT.

A magyarországi földrengések oka, hogy Afrika és Eurázsia lassan közelít egymáshoz.

Április 23-án heves megyében, Tenken volt egy nagyobb 4,8-as földrengés. A legutóbbi hasonló méretű 2011 januárjában volt (4,5) Oroszlányban. Ezelőtt 2006. december 31-én 4,1-est földrengést mértek Gyömrőn, az emlékezetes berhidai földrengés pedig 4,9-es volt 1985. augusztus 15-én.

Richter-skála

A földrengések erősségét a Richter-skála szerint mérjük, műszeres megfigyelések alapján. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Az alábbi táblázatban a világon előforduló földrengésekről kaphat átfogóbb képet.

magnitúdóa rengés erejea pusztítás mértékea hasonló erejű rengések gyakorisága
<2,0 mikrorengés csak műszerekkel érzékelhető naponta 8 000
2,0‑2,9 rendkívül gyenge a legtöbb ember még nem érzékeli naponta 1 000
3,0‑3,9 nagyon gyenge általában érzékelhető, károkat még nem okoz évente 49 000
4,0‑4,9 gyenge a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek évente 6 200
5,0‑5,9 közepes a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek évente 800
6,0‑6,9 erős erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50‑80 km távolságban is évente 120
7,0‑7,9 igen erős súlyos károk: házak és hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja évente 18
8,0‑8,9 nagyon erős súlyos károk több száz kilométeres körzetben, többméteres lezökkenések, hegyomlások évente 1
9,0‑9,9 rendkívüli erejű rengés rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj átlagosan 20 évente fordul elő
≥10 globális katasztrófa a földkéreg kettéreped, a törésvonalak tovább húzódnak, hihetetlen pusztítás még nem történt
 

Ha tetszett a cikk, oszd meg