K20181120

Utolsó módosítás06:24:11 AM

Baka-ügy - Strasbourg szerint megsértették Baka András emberi jogait

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2014. május 27., kedd (MTI) - Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kihirdetett első fokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót a strasbourgi testület szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan - jogszabály meghozatalával - idő előtt elmozdították állásából.

    A bíróság Baka András egyes panaszpontjait elutasította, a kártérítés tekintetében pedig további tájékoztatásra tart igényt.
    A volt főbírónak idő előtt szüntették meg a jogviszonyát azzal, hogy az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helybe a Kúria lépett. Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy Baka András bíróság előtt keressen jogorvoslatot.
    A panaszos maga is tagja volt 1991 és 2008 között az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bíróságnak. Ehhez a fórumhoz az fordulhat, aki úgy érzi, hogy sérelmet szenvedett az emberi jogok európai egyezményében lefektetett valamilyen joga, és hazájában már nem áll rendelkezésére jogorvoslati lehetőség.
    Baka András az Országgyűlés 2009-ben harmadszori nekifutásra, hat évre választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, Sólyom László akkori államfő jelöltjeként. A 2010-es választások után átfogó alkotmányozási reformtevékenység kezdődött Magyarországon. A főbíró 2011 folyamán több alkalommal nyilvánosan kifejtette e reformnak az igazságszolgáltatást érintő részével - így a bírák kötelező nyugdíjazásának 70 évről 62 évre csökkentésével - kapcsolatos bíráló véleményét. 2011. december 30-án elfogadták az új alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti intézkedéseket. Kimondták, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogutódja a Kúria lesz, és hogy az új Alaptörvény hatályba lépésével - 2012. január elsejével - megszűnik a Legfelsőbb Bíróság elnökének a megbízatása. Az új kúriai elnöki tisztség betöltésének előfeltételévé tették az öt éves magyarországi bírói gyakorlatot, amiBaka esetében nem volt meg, a strasbourgi emberi jogi bírósági tapasztalatot pedig az előírások alapján nem lehetett figyelembe venni.
    Baka András a strasbourgi fórumhoz intézett beadványában felpanaszolta, hogy ezzel az eljárással a magyar hatóságok megsértették az európai emberi jogi egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében rögzített azon jogot, hogy igazát keresve mindenki bírósághoz fordulhat. Miután az alkotmányos jogszabály mondta ki az ő jogviszonyának megszűntét, ügyében még az Alkotmánybíróság sem nyilváníthatott véleményt.
    Ezzel a panaszponttal kapcsolatban az EJEB kimondta: valóban sérelem érte a 6. cikk 1. bekezdését.
    A panaszos másik hivatkozási alapja az emberi jogi egyezmény 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítási szabadság volt, amelyet szerinte azzal ért sérelem, hogy elbocsátása mögött a kormány igazságügyi reformját az ő részéről érő nyilvános bírálat húzódott meg.
    Az EJEB ebben a pontban is megállapította az emberi jogok európai egyezményének megsértését.
    Baka András beadványában azt is állította, hogy idő előtti elbocsátásával sérült az a joga, amely a hatékony kárpótlást írja elő (az egyezmény 13. cikkében), valamint amely a diszkriminációt tiltja (az egyezmény 14. cikkében).
    E pontok tekintetében az EJEB szerint nem indokolt a panasz megvizsgálása.
    A strasbourgi bíróság nyitva hagyta az európai emberi jogi egyezmény 41. cikkével kapcsolatos kérdést. E cikk azt  mondja ki, hogy ha olyan esetben, amikor az EJEB megállapítja az egyezmény előírásainak megsértését, a nemzeti jog csak részleges kártérítést tesz lehetővé, akkor a strasbourgi bíróság szükség esetén elrendelheti a kárt szenvedett fél méltányos kártérítését.
    Beadványában Baka András 742 520 euróban adta meg az őt ért kár összegét, és 153 532 euróban a felmerült eljárási költséget.
    A 41. cikket illetően az első fokú ítélet felszólította a magyar kormányt és a panaszost, hogy három hónapon belül - vagyis az ítélet jogerőre emelkedése előtt - tegyék meg írásbeli észrevételeiket, illetve értesítsék a strasbourgi bíróságot, ha időközben megállapodásra jutottak egymással.

Budapest, 2014. május 27., kedd (MTI) - Erkölcsi elégtételt jelent Baka András volt legfelsőbb bírósági elnök számára a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) keddi elsőfokú ítélete, mely kimondta, hogy európai emberi jogi egyezménybe ütköző volt elmozdítása a legfelsőbb bírói fórum éléről.

    Baka András a döntés után az MTI-nek elmondta, hogy még nem volt ideje részletesen áttanulmányozni az ítéletet, de úgy látja, hogy igazat adtak neki ebben az egész magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő ügyben, ezért ez a döntés elégtétel lehet minden magyar bírónak is.
    Kérdésre válaszolva hozzátette: visszahelyezését nem kérte, ezért erről nem is dönthetett a strasbourgi bíróság, az anyagi kompenzációról pedig egyelőre nem foglaltak állást.
    Baka András jelenleg a Kúria egyik bírói tanácsának elnöke, korábban pedig a strasbourgi bíróság tagja, illetve elnökhelyettese volt.
    A strasbourgi bíróság kedden kihirdetett első fokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének az emberi jogait azzal, ahogyan idő előtt elmozdították állásából, valamint megsértették a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát.
    A bíróság Baka András egyes panaszpontjait elutasította, más pontok tekintetében további tájékoztatásra tart igényt.
    A volt főbírónak azzal szüntették meg a jogviszonyát, hogy az új alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helybe a Kúria lépett. Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy Baka András bíróság előtt keressen jogorvoslatot.

Baka-ügy - Giró-Szász: a kormány tanulmányozni fogja az ítéletet

    Budapest, 2014. május 27., kedd (MTI) - A kormány a kézhezvétel után áttanulmányozza a volt legfelsőbb bírósági elnök, Baka András ügyében született strasbourgi ítéletet, majd ezt követően hoz döntést, ha szükséges - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő az MTI érdeklődésére.

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden kihirdetett első fokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót a strasbourgi testület szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan - jogszabály meghozatalával - idő előtt elmozdították állásából.

A Kúria elnökének nincs teendője

    Budapest, 2014. május 27., kedd (MTI) - A Baka András ügyében született strasbourgi ítélettel kapcsolatban a Kúria elnökének nincs teendője - közölte az Kúria sajtótitkársága kedden az MTI-vel.

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden kihirdetett első fokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót a strasbourgi testület szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan - jogszabály meghozatalával - idő előtt elmozdították állásából.    
    A Kúria közleménye szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítélet akkor válik véglegessé, ha a felek 3 hónapon belül nem kérik az ügy Nagykamara elé utalását. A Bíróság végleges döntésével kapcsolatos esetleges további lépések a kormány hatáskörébe tartoznak - tették hozzá.
    Giró-Szász András kormányszóvivő az MTI érdeklődésére úgy reagált: a kormány a kézhezvétel után áttanulmányozza a volt legfelsőbb bírósági elnök ügyében született strasbourgi ítéletet, majd ezt követően hoz döntést, ha szükséges.

Ha tetszett a cikk, oszd meg