K20181120

Utolsó módosítás06:24:11 AM

Először készült átfogó kutatás a magyarok kerékpározási szokásairól

Először készült a magyarok biciklizési szokásairól szóló nagy mintájú, átfogó kutatás, amelyet a Magyar Kerékpárosklub és a Medián végzett az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos megbízásából, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. Dánia és Hollandia után Magyarországon a harmadik legmagasabb az elsősorban biciklivel közlekedők aránya - derül ki a felmérésből.

    Az eredményekről az Európai Mobilitási Hét keretében több mint negyven helyszínen megtartott országos bringásreggeli egyik sátránál számoltak be Budapesten csütörtökön.

Hirdetés

 


    Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője közölte: a magyarok 17 százaléka közlekedik elsősorban biciklivel, és a leggyakoribb cél a vásárlás. Országosan 70 százalék teker valamilyen gyakorisággal. Sokat lendítene a bringával járók számán, ha biztonságosan le lehetne zárni az eszközöket a tömegközlekedési megállóhelyeken - emelte ki.
    Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: azzal szembesültek, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő adat a témában. A vidéki kerékpárosok számáról csupán Kisköréről voltak információk, ahol a gátőrök strigulázzák az áthaladókat - jelezte, hozzátéve: ezért rendeltek meg egy nagy mintájú, részletes kutatást, amelyhez hasonlóra még nem volt példa. Számlálókat is elhelyeztek szerte az országban.
    Közölte, hogy a lakosság jelentős része, nagyjából egyötöde biciklizik naponta. Dánia és Hollandia után Magyarországon a harmadik legmagasabb az elsősorban bringával közlekedők aránya - emelte ki.
    A kisebb településeken jellemzőbb a kerékpározás, a nagyvárosokban az emberek fontosabbnak tartják a megfelelő infrastruktúrát. Révész Máriusz felhívta az önkormányzatok figyelmét: sokan kifogásolják, hogy nincs módjuk biztonságosan tárolni az eszközeiket.
    Arról is beszélt, hogy a közbringarendszer átalakításával valószínűleg többen ülnének nyeregbe. Azt javasolta, hogy az éves budapesti tömegközlekedési bérlet mellé kerékpárosbérlet is járjon.
    A kormánybiztos abbéli reményét fejezte ki, hogy rendszeresen megismétlik majd a kutatást. A munkába járásra vonatkozó, úgynevezett "hivatásforgalmi" adatok mellett fontos volna a turisztikai dimenziót is felmérni - vélekedett.
    Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke azt mondta, tíz éve lobbiztak azért, hogy legyen egy ilyen felmérés. Szeretnék, ha rendszeresen megismételnék azt, hogy kirajzolódjanak a trendek - fűzte hozzá.
    A fő céljuk, hogy jobban elterjedjen a biciklizés. Nagy lehetőségnek nevezte a különböző eszközök közötti megfelelő átszállást: Dunakeszin például el lehet gurulni a vasútállomásig, vonattal Budapestre menni, majd ott ismét nyeregbe ülni.
    Halász Áron kitért arra, hogy az emberek 67 százaléka rendelkezik saját működőképes bringával, de 61 százalék legfeljebb 5 kilométeres távokat tesz meg.
    A fiatalabbak inkább kerékpároznak; a kutatási eredmények tükrében, a nemekre vonatkozó adatok alapján megdőlt az a nézet, amely szerint "férfias" lenne biciklizni.
    Leginkább a Dél-Alföldön, például Szegeden bringáznak, az ezt követő régió az Észak-Alföld, egyebek mellett Debrecennel.
    A községekben élők több mint fele minden nap kerékpárral jár.
    Kérdésre válaszolva Kürti Gábor a várható beruházások között említette a Budapest-Balaton bringaút kivitelezését, valamint a Balaton-kör felújítását.
    Révész Máriusz ehhez hozzátette a Tisza-tónál tervezett fejlesztést. Megemlítette, hogy gyermekeknek szóló füzetet adnak ki a közlekedésről, valamint kampányt indítottak azért, hogy az autósok 1,5 méteres oldaltávolságot tartsanak a biciklistáktól.
    A sajtótájékoztatón Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója is részt vett. Az esemény meghívójában azt írták, hogy a kutatás reprezentatív Magyarország felnőtt lakosságára. Budapest, 2018. szeptember 20., csütörtök (MTI)  MTI Fotó / Bruzák Noémi

Ha tetszett a cikk, oszd meg